HTML

Ingatlanjog

Friss topikok

  • Meli70: Sürgős segítséget kérek! Kötöttem egy ingatlan adásvételi szerződést, mint eladó. A szerződésben ... (2014.11.25. 19:30) A foglaló

Plázastop

2012.11.19. 17:37 surgeon

A nemzetgazdasági miniszter november elejéig 51 boltépítést mentesített a plázastopos szabályozás jelentette tiltás alól, 55 kérelemre azonban nemet mondott. Az engedélyezett építkezések összesen 271 ezer négyzetméternyi beruházást jelentenek – derül ki a nemzetgazdasági tárca adataiból. Hatvanezer négyzetméteres fejlesztés és öt autókereskedés bővítése is átment a főleg környezetvédelmi szempontúnak mondott vizsgán, de ezer négyzetméteresnél kisebb építkezések is elakadtak. A fővárosban hat olyan kerület van, ahol minden építési kérelem átment, vidéken Nyíregyháza tűnik az új magyar kereskedelmi centrumnak.

A plázastop bevezetése óta több mint százszor kérték idén november elejéig az agrár- és a nemzetgazdasági tárca tagjaiból álló szakmai bizottságot, hogy javasolja a kereskedelemért felelős Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek: adjon felmentést a boltépítési tiltás alól. Az NGM által lapunknak kiadott adatokból kiderül, hogy a miniszter november 6-ig összesen 106 ügyben döntött, ezek közül 51 beruházás kapott zöld utat, 55 kérelmet viszont hiába adtak be.

Az engedélyt kapott építkezési kérelmek alapján 271 ezer négyzetméteren kezdődhet boltépítés, illetve üzletátalakítás, -bővítés. Az elutasított 55 kérelem összesen 344 ezer négyzetméternyi építkezésre szólt, ám ez nem azt jelenti, hogy biztosan ennyi építkezés is indult volna, számításaink szerint nagyjából 264 ezer négyzetméternyi beruházás, tehát a kezdeményezetteknek kicsivel kevesebb, mint fele akadt fenn a szűrőn.

Lidl, Penny, Metro: nem

Ennek az az oka, hogy egyes cégek többször is megpróbáltak engedélyt kapni egy építkezésre. A Lidl Magyarország Bt. például 27 kérelmet adott be, minden alkalommal kudarccal járt a jellemzően 1300 és 2800 négyzetméter körülire tervezett boltjaival.

Nemcsak a Lidl járt pórul azonban az egyedi elbírálással. Az S+R Projekt Fejlesztési Kft. három Penny Market-építés kérelmét nyújtott be, mindháromszor bukott. Szintén visszautasították a Tesco két – egy ötezer és egy tízezer négyzetméteres – boltjának építését Érden és Szentendrén, de nem volt eredményes a Metro egyetlen, keszthelyi próbálkozása sem.

ingatlanjogaszblog.png

A Lidlhez hasonlóan a Magnum Hungária is többször próbálkozott. A 62 ezer négyzetméteresnek megálmodott kecskeméti beruházására előbb márciusban, aztán júliusban adtak be kérelmet, másodszor is hiába. Ez egyébként azon kevés esetek egyike volt, amikor tényleg indokoltnak tűnt a plázastop kifejezés használata: a kérelmek jellemzően tizedekkora területre vonatkoztak. A  megakadályozott beruházások átlagos területe 6273 négyzetméter lett volna, alig nagyobb az engedélyezettek 5313 négyzetméteres átlagánál.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy nem volt zavaró szempont a fokozott környezetterhelés akkor, amikor autós vállalkozások kérelmére mondtak igen: a Bárdi Autó Zrt. három városban, Nyíregyházán, Pécsen és Szegeden kapott engedélyt összesen 2500 négyzetméternyi bővítésre, többek között várhatóan forgalomnövekedést okozó regionális raktár, valamint logisztikai bázis építésére (két további autós vállalkozás is kapott bővítési engedélyt). A debreceni székhelyű Divinus Ingatlanbefektetési Alap Budaörsre tervezett szolgáltatóháza viszont annak ellenére nem kapott felmentést a plázastop alól, hogy az építkezésnek a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozata (pdf) szerint „jelentős környezeti hatása nincs”.

A várható fokozott környezetterhelés mellett az elutasítások indokaként gyakran szereplő szempont az, hogy a környék kiskereskedelmi infrastruktúrája már kiépült. Ez azonban nem volt zavaró például akkor, amikor Matolcsy György jóváhagyta például az Alpha és Béta Tower Kft.-k építkezését a főváros XIII. kerületében, a Váci út és Róbert Károly körút már eddig is forgalmas és jól kiépített infrastruktúrájú térségében. A moratórium alól felmentett nagy méretű fővárosi beruházásoknál általában városrendezési indokokkal magyarázták a jóváhagyást, ilyen indokkal építkezhet az Etele téren, a négyes metró majdani végállomásánál a Futureal-érdekeltségű Elete Kft., illetve építheti meg a Bosnyák tér átalakításának részeként a lengyel Echo Investment a Mundót.

Újpest, Kőbánya nem, Belváros igen

Az NGM által közölt adatokból az is kiderül: az engedélyezett beruházások többsége nem építkezés, hanem bővítés (persze a legnagyobb területűek út építésű ingatlanok lesznek). A jóváhagyott 51 fejlesztésből 28 helyszínen bővítés lesz, és csak 23 helyen készül új épület. Az elutasított beruházások mindegyike új építkezést jelentett volna.

Érdekes kérdés, hogy a plázastop alóli felmentéseknél vagy elutasításoknál erős helyi – települési vagy a fővárosban kerületi – lobbit mennyire lehet felfedezni. Az látszik a listából, hogy agglomerációs településen nem volt könnyű felmentést kapni: egyetlen kérelmet sem fogadtak el, egy szigetszentmiklósi beruházásét, miközben tizenkét kérelmet – és még két további Pest megyeit – visszautasítottak.

Budapestnek tíz kerületében összesen 14 beruházás mentesült a plázastop alól, nyolc kerületben 16 kérelem viszont elbukott. Négy olyan kerület van, amely mindkét csoportba tartozik: a XI., a XIII., a XIV. és a XX. kerület, ahol volt engedélyezett és elutasított felmentési kérelem is. A II., a III., az V:, a VI., a XV. és a XXI. kerületbe beadott kérelmek mindegyike, összesen kilenc, átment a szűrőn, míg a IV., a X., a XVI. és a XIX. kerületre beadott öt engedély mindegyike elbukott.

Az összes elutasított beruházásnak egyébként több mint egyharmada valósult volna meg Budapesten vagy az agglomerációjában. Az engedélyezetteknek negyede volt budapesti, agglomerációs fejlesztés, mint írtuk, egy van köztük. A vidéki helyek közül Nyíregyházának volt a legnagyobb szüksége boltokra: összesen hat engedélyt kaptak a városba tervezett beruházások; Győrbe és Szegedre hármat-hármat adtak ki – utóbbiba egyet külterületre, egyet a dorozsmai városrészre. Pécsre és Debrecenbe kettőt-kettőt, Miskolcra és még huszonegy további településre egyet.

Nyíregyháza az elutasítások listáján is az élen van, Budaörssel holtversenyben: négy-négy ide tervezett beruházás kérelmét dobták vissza. Szeged és Balatonalmádi három-hárommal következik, majd jön Debrecen és Kecskemét kettő-kettővel (a többszöröződést sokszor itt is a Lidl többször próbálkozása magyarázza). Miskolcra és Pécsre tervezett építkezésre nem mondtak nemet – derül ki az adatokból. A balatoni térség kereskedelmi infrastruktúrája láthatóan úgy jó, ahogy van: kevés építési szándék volt, azt is mind visszautasították, míg a leginkább is váráról ismert hevesi település, Sirok érdekes módon mindkét listára felkerült.

Forrás: Index

http://index.hu/gazdasag/2012/11/19/plazastop/

Szólj hozzá!

Címkék: pláza főváros beruházás fővárosi nemzetgazdasági miniszter plázastop engedélyt

A bejegyzés trackback címe:

https://ingatlanjogasz.blog.hu/api/trackback/id/tr514915052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.